<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Fri, 21 Sep 2018 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>



2018. szeptember 21.



Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Szeptember 21.: Máté, Mirella



Forint árfolyam szeptember 20-án:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Belpolitika




Két világ: a Fideszen innen és azon túl
A fideszes szavazók mintha egy teljesen más országban élnének, mint a társadalom többi része - egyebek mellett erre is következtetni lehet a Friedrich Ebert Alapítvány és a Policy Solutions elemzőintézet friss, reprezentatív felmérésének eredményeiből. Arra voltak kíváncsiak, hogy mit gondol a magyar társadalom a demokrácia állapotáról az Orbán-kormány elmúlt nyolc éve után. Mint azt Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója elmondta, a magyarországi demokrácia működésével a válaszadók többsége (50 százaléka) elégedetlen, 44 százaléka elégedett. Ha viszont a bizonytalan, ellenzéki és Fidesz-szavazókat nézzük, akkor már hatalmas különbségeket kapunk: az ellenzékiek 70-80 százaléka szerint vannak gondok a hazai demokráciával, a fideszesek 83 százaléka szerint viszont nincs semmi probléma. Ugyanez a megosztottság jellemző más területeken is: míg az ellenzéki szavazók jelentős többsége szerint a tudomány nem független a politikától - ebben jelentős szerepet játszhat a Magyar Tudományos Akadémia körül kialakult helyzet -, a Fidesz-szavazók 73 százaléka azt gondolja, a politika békén hagyja a tudományt. A kérdőív egy másik részében a választások tisztességének és szabadságának érvényesüléséről szóló állítást egy tízes skálán a fideszesek 8-ra, az ellenzékiek ennél jóval alacsonyabbra, jobbára 3,5-4-re értékelték. Nagyjából ugyanez a felállás érvényes az igazságszolgáltatás függetlenségére és a sajtószabadságra vonatkozó állítások esetében is. (Népszava, 2018. szeptember 21., 3. oldal)




Egészségügy




A szellem alkonya
Szeptember 21-én, azaz ma van az Alzheimer világnap. A kór, amelyet gyakran az időskor betegségének is neveznek, egy bajor orvos és pszichiáterről, Alois Alzheimerről kapta a nevét, aki a 20. század elején írt róla először. A világnap megtartását 1994-ben kezdeményezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI). Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb oka, amely a beteg súlyos szellemi leépülését vonja magával, akár olyan szinten is, hogy az érintett képtelen legyen ellátni a hétköznapi teendőit. Súlyosabb esetben a beteg étvágya is megromolhat, elveszítheti a kontrollt izmai felett és agresszívvá is válhat. A betegség az idegrendszer patológiai elváltozásaival és idegsejt-pusztulással jár, mivel az egészséges agyszöveteket támadja meg. Világszerte ötvenmillióra becsülik a demencia előfordulását, de harminc éven belül száz millióra emelkedhet a betegek száma. A legkülönbözőbb becslések vannak arra vonatkozóan, hogy hazánkban hány Alzheimer-kórban szenvedő beteg él, az biztos, hogy százezres nagyságrendről beszélhetünk – ismertette a Magyar Hírlappal Csiba László, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke. Hozzátette, a társadalom elöregedése miatt további növekedéssel számolhatunk, hiszen hatvan felett a gyakoriság tízévente duplázódik. Óriási szociális kihívást jelent számukra is biztosítani a méltányos élet lehetőségét. (Magyar Hírlap, 2018. szeptember 21., 14. oldal)


Hamarabb bejutunk majd az orvosi szakrendelőkbe
Magyarországot találta alkalmasnak az Európai Strukturális és Beruházási Alap arra, hogy az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos nemzetközi konferenciát rendezzen - mondta a Magyar Időknek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főosztályvezetője. Szabó Bálint kiemelte: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése adta az okot, hogy mi legyünk a házigazdák idén, így más nemzetek elektronikus egészségügyi rendszereitől tanuljunk, és mi is taníthassuk a jó gyakorlatainkat a találkozón. - Az EESZT további fejlesztése folyamatosan zajlik, a tervek között szerepel a rendszer aktiválása előtti egészségügyi adatok feltöltése, telemedicina-szolgáltatások, vagyis az egészségügyi intézmények közötti digitális képtovábbítás fejlesztése - tájékoztatott Szabó Bálint. Az eddigi lépések a rendszer elterjesztéséről szóltak, ügyelve arra, hogy az orvosoknak ne jelentsen plusz terhet a felület mindennapi használata. - Novemberig folyik az egészségügyi magánszolgáltatók csatlakozása, és hamarosan mobilapplikációk is elérhetőek lesznek a betegek számára, amelyek segítségével például egyszerűbb lesz az orvoshoz időpontot foglalni - sorolta a főosztályvezető. Hozzátette: a cél, hogy a lehető legkevesebb ideig várakozzanak a páciensek a váróterembe való megérkezéstől az orvoshoz való bejutásig. Szabó Bálint a lap kérdésére válaszolva elmondta: szeptembertől a Semmelweis Egyetemen kezdték el oktatni az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatóknak az EESZT használatát, de már több más egyetemmel is felvették a kapcsolatot, ahol szintén bekerül a képzési rendszerbe az elektronikus egészségügy. (Magyar Idők, 2018. szeptember 21., 6. oldal)




Oktatás




Tizenkét pedagógus mondott fel a Budai Nagy Antal Gimnáziumban
A tanári kar negyede felállt, van olyan osztály, ahol az osztályfőnök távozott, de elment több német- és angoltanár, matematika-, testnevelés- és informatikatanár, ráadásul a felmondást választó tanárok között van két mesterpedagógus is. Egy szülői tájékoztatás alapján arról ír az Eduline, hogy a gimnázium tanári karából a nyár folyamán tizenketten mondtak fel. A felmondók egy része már nyáron közölte, hogy máshová megy dolgozni, de olyan kolléga is volt, aki a tanév megkezdését követően mondott fel. Ezt a portálnak egy, a neve elhallgatását kérő, jelenleg is az iskolában dolgozó tanár is megerősítette. A legtöbben a XXII. kerület más iskoláiban helyezkedtek el, de mentek tanárok a Kempelen Farkas Gimnáziumba, a Szent Imre Gimnáziumba és a Piarista Gimnáziumba is. Az Eduline információja szerint az iskola igazgatója kijelentette, hogy élni fog a két hónapos felmondási idő „ledolgoztatásával”, vagyis vannak olyan pedagógusok, akik emiatt jelenleg még a gimnáziumban tanítanak. A lapnak nyilatkozó szülők az igazgatót teszik felelőssé a kialakult helyzet miatt, szerintük ugyanis a tanárok eddig is nehezen tudtak vele együtt dolgozni. Manolovitsné Erdőközi Orsolya 2015-ben annak ellenére kapta meg az igazgatói széket, hogy kinevezését szinte a teljes nevelőtestület és a szülői választmány is elutasította. Keresték az igazgatót, egyelőre nem nyilatkozott. (eduline.hu, 2018. szeptember 21., 05:00)


Tovább feszíti a húrt a kormány a CEU-ügyben
Még a héten, de legkésőbb jövő hét közepén egy nagyon pozitív bejelentésre számít a CEU jövőjét illetően - több résztvevő szerint is ezt mondta egy nem nyilvános rendezvényen David. B. Cornstein még a múlt hét elején. Egyelőre viszont nem történt semmilyen bejelentés, csak annyi, Orbán Viktor hétfőn a parlamentben - a hvg.hu munkatársának kérdésére, miszerint mikor lehet megállapodás a magyar kormány és New York állam között az egyetemről - csak annyit mondott: „A CEU-val semmi gond! Az egy működő egyetem! Nézze csak meg a honlapját!” A kérdést megkerülő válasznál nyugtalanítóbb lehet az intézmény vezetői és hallgatói számára, hogy a Népszava információi szerint a héten egy befolyásos magyar kormánytag egy háttérbeszélgetésen a CEU jövőjét, illetve az amerikai nagykövet már idézett kijelentését firtató kérdésre csak elnevette magát, és azt mondta: „Akkor reménykedjünk együtt”. A Népszava úgy tudja, a CEU vezetése is csak Cornstein kijelentésében bízik, miközben a magyar kormány részéről már régóta semmilyen információt nem kapnak arról, hogy mikor lehet meg a megállapodás. Ha nem születik meg hamarosan az egyezmény, már David B. Cornstein is kínos helyzetbe kerülhet. Szeptember 11-én személyesen is tárgyalt az intézmény jövőjéről Orbán Viktorral, és utána azt mondta, biztos benne, hogy az egyetem tovább fog működni. A kormányzati döntés hiánya viszont csak a bizonytalanságot fokozza és azt az érzetet kelti, hogy a magyar kormány a kifárasztásra játszik, vagyis arra: előbb-utóbb maga a CEU vezetése dönt úgy, véget vet a bizonytalanságnak, és költözik. (Népszava, 2018. szeptember 21., 4. oldal)


Valóban alacsony a tanítók, tanárok megbecsültsége?
Ha sok pedagógus úgy érzi, hogy alacsony a megbecsültsége, akkor el kell hinni nekik, és érdemes rávilágítani, hogy mi lehet ennek az oka – mondta a Magyar Időknek Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa- Ismertetése szerint sokrétű problémáról van szó. - A világ olyan gyors átalakuláson ment keresztül, ami megváltoztatta a korábbi viszonyokat. A tanító a XX. század közepén még elismert személy volt egy településen, akit adott esetben a 60 évvel idősebb férfiak is megsüvegeltek okossága, műveltsége miatt - magyarázta Aáry-Tamás Lajos. Hasonlóan vélekedik a témáról Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A szakember a lap kérdésére válaszolva kifejtette: a jelenség általánosnak mondható, hiszen azok a pályák, amelyek korábban magas presztízsűnek számítottak, mostanra már nem pontosan annak a tiszteletnek örvendenek, mint régebben. - A kisebb településeken az orvos, a plébános és a pedagógus megbecsült ember volt, aki az ott élők egészségéért, lelki békéjéért és tudásáért felelt. Mindezt a hozzáállást mára jelentősen megváltoztatta az internet - fejtegette Horváth Péter. - A szülők azt várják a pedagógustól, hogy dicsérettel neveljenek, ne pedig büntetéssel, de fordítva ez már kevés esetben valósul meg, mert nincs meg annak a kultúrája, hogyan dicsérjük a pedagógust - folytatta gondolatmenetét Aáry-Tamás Lajos. Hozzátette: annak ellenére van ez így, hogy a dicséret ingyen van, és óriási erőt tud adni. Szólt arról is, ha a gyermekeket kérdezik, akkor a szüleik után a pedagógusokban bíznak meg a legjobban. - Amin viszont még a pedagógusok is meg szoktak lepődni, hogy Magyarországon van egy felmérés tizenöt szakma bizalmi indexéről, ahol a pedagógusok a tűzoltók után a második helyen szerepelnek, míg a háziorvos a tizedik, a politikus pedig a tizenötödik helyen van - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki szerint mindez azt igazolja, hogy sokkal nagyobb bizalom övezi a tanítók és tanárok munkáját, mint ahogy azt a pedagógusok képzelik. (Magyar Idők, 2018. szeptember 21., 5. oldal)




Mezőgazdaság




Dübörög a mezőgéppiac - Ezekből adták el a legtöbbet a kereskedők
Kétévi csökkenés után 2017-ben ismét növekedésnek indultak a mezőgépeladások Magyarországon, és Európában is kedvezőbben alakult a mezőgéppiac, mint az azt megelőző két évben - írja statisztikai jelentésében az Agrárgazdasági Kutató Intézet. A gépforgalmazás lendülete Magyarországon 2018-ban is tovább folytatódik, amit részben erősít az is, hogy 2017 végén bírálták el az állattartó telepek korszerűsítésére és a kertészeti gépbeszerzésekre kiírt pályázatokat. Mindössze néhány olyan terület van a mezőgazdasági erő- és munkagépek között, ahol csökkenés volt, az erőgépek közül ugyanis a gabonakombájnok értékesítése 25 százalékkal csökkent a 2018. január - júniusi időszakban az egy évvel korábbi eladásokhoz képest. Idén a 2017. első félévi 222 darabbal szemben 167 kombájnt adtak el. Az önjáró rakodók első féléves eladása ezzel szemben 24 százalékkal nőtt a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, ami 251 rakodógép eladását jelentette. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, az idén júliusig eladott 2531 talajművelő gép mennyisége közel hat százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának talajművelőgép-eladásait. A munkagépek terén jelentősen emelkedett a bálázók, valamint a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránti kereslet, ebből a két kategóriából legalább másfélszeresére bővültek az eladások. (agrarszektor.hu, 2018. szeptember 21., 10:05)


Milliárdok a korszerűsítésre
Új lendületet kaphat az ültetvénytelepítés hazánkban, az elmúlt években a Vidékfejlesztési program felhívására beérkezett kérelmek közül összesen 326 nyert támogatást. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, az ültetvénytelepítés támogatására 2018. március 14-ig nyújthattak be kérelmeket a gazdálkodók, a nyerteseknek máig összesen 7,5 milliárd forint európai uniós forrást ítélt oda az irányító hatóság. - Ebből az összegből, a korábbi programmal ellentétben, kizárólag öntözhető, korszerű, modern ültetvények létesíthetők - szögezte le a miniszter. Az eddigi döntések alapján így több mint 5600 hektár korszerű, öntözőrendszerrel ellátott ültetvény telepítését tervezik megvalósítani a kedvezményezettek. A telepítés mellett a feldolgozókapacitás is bővülhet az előttünk álló években. A tárca eddig mintegy 113 milliárd forint értékű élelmiszeripari pályázatot fogadott be és hirdetett ki nyertesként. Ezen belül összesen 18 esetben konzorcium nyert európai uniós forrást a beruházáshoz, amelyek támogatási értéke együttesen eléri a 11,5 milliárd forintot. Az összes támogatott kérelem közül tíz zöldség- és gyümölcsfeldolgozásra irányult, így a jövőben 6,2 milliárd forintnyi uniós támogatást lehet erre a célra fordítani. (Magyar Idők, 2018. szeptember 21., 12. oldal)




Ingatlanpiac




Tízévnyi keresetből össze is jön egy lakás
A bérek növekedésével egyidejűleg a lakásárak is jelentősen drágulnak, így a lakáspiaci boom miatt egyáltalán nem könnyebb ma sem lakáshoz jutni. Az ingatlan.com ennek kapcsán azt vizsgálta: az egy-egy megyére jellemző átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy 50 négyzetméteres új vagy használt lakást – írja a Népszava. A lakásárak az országon belül Budapesten a legmagasabbak, az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett 50 négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Nem a fővárosban kell azonban a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni 50 négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni egy új lakáshoz. Miskolcon lehet viszont a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt jön össze. Új lakáshoz Egerben lehet a leggyorsabban hozzájutni: az 50 négyzetméteres új lakáshoz szükséges 16 millió forint 81 havi nettóból j ön ki, ami közel 7 évet jelent. (Népszava, 2018. szeptember 21., 5. oldal)




Pénzügy




Óbudai szélhámosokat fülelt le az MNB, repül a bírság
Az MNB összesen 45,5 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az óbudai székhelyű FxLoop Investment Kft.-re és egy magánszemélyre visszafizetendő pénzeszközök jogosulatlan gyűjtése miatt és megtiltotta a jegybanki engedély nélküli tevékenység folytatását. Az ügy kapcsán az MNB már tavaly figyelmeztette a fogyasztókat és büntetőfeljelentést is tett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálta, hogy a budapesti FxLoop Investment Kft. (FxLoop) és Sz. Tamás Péter végez-e jegybanki engedély nélkül pénzügyi szolgáltatási tevékenységet. Az MNB már eljárása közben ideiglenes intézkedést rendelt el a társasággal szemben, illetve - eddigi gyakorlatával összhangban - annak adatait már korábban megjelentette honlapja Figyelmeztetések menüpontjában. Ideiglenes intézkedéseként az eljárást lezáró döntéshozatalig azonnali hatállyal megtiltotta, hogy az FxLoop bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Vizsgálata során a jegybank feltárta, hogy az FxLoop jelentős, 3 hónapos futamidőre akár 8-9 százalékos kamatot ígért ügyfeleinek a társaság számára általuk nyújtott kölcsönökről szóló szerződésekben. Az Sz. Tamás Péter által megkötött hasonló szerződések színlelt módon kamatmentesek voltak, ám ezeknél a visszafizetendő szerződéses összeg vagy már tartalmazta a kamatot is, vagy az ügyfelek szóban kaptak ígéretet a kamatfizetésre. Sz. Tamás Péter - a jogsértő tevékenység "ötletgazdája" - az FxLoop számára is aktív marketing, ügyféltoborzó tevékenységet végzett, illetve közreműködött az ügyletek technikai lebonyolításában. Az MNB megállapította, hogy az FxLoop és Sz. Tamás Péter üzletszerűen - rendszeresen, nyereség, illetve vagyonszerzési céllal, egyedileg előre meg nem határozott személyektől - gyűjtöttek visszafizetendő pénzeszközöket, miközben ehhez nem rendelkeztek az MNB engedélyével. A jogszabály szerint üzletszerű betétgyűjtési tevékenységet itthon kizárólag jegybanki engedéllyel bíró pénzügyi intézmény (hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás) végezhet. (portfolio.hu, 2018. szeptember 21., 09:48 )


Perelhetnek a devizások
Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtökön konkrét devizahiteles ügyben döntött - az ügyfelek javára. Az Ilyes Teréz és pertársa, valamint az OTP Bank- OTP Faktoring között 2013 óta zajló, jelenleg a Fővárosi ítélőtábla előtt levő perben meghozott ítélet szerint a magyar bíróság vizsgálhatja, hogy a devizahiteles szerződésekben az árfolyam kockázatát ügyfelekre terhelő passzusokat eléggé világosan és - a következményekre is kitérve - érthetően fogalmazta-e meg a bank. Végső soron egy uniós fogyasztóvédelmi irányelv alapján akár tisztességtelennek is minősíthetik a szerződést. A döntés szerint a forintosítási és más devizahiteles törvényekre tekintet nélkül, „az ügy összes körülményeinek vizsgálatával” kell a hazai bíróságnak megállapítani, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást arról, hogy ha a szerződésben átvállalta az árfolyamkockázatot, annak milyen pénzügyi, gazdasági következményei lesznek. Azaz nem elégséges, ha egy pénzintézet csak általánosságban írt az árfolyamkockázatról egy kölcsönszerződésben. Az EUB megállapította, hogy a 2014-ben hozott, a devizahiteleseket érintő törvények az árfolyamkockázat kérdését nyitva hagyták, arról nem rendelkeztek. Mint fogalmaztak, a jogalkotó hallgatólagosan tudomásul vette, hogy azt a bankok az ügyfelekre hárították. A „rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet” a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza, és a felmerülő kérdések értelmezéséhez összehívják a devizahiteles pereket tárgyaló bírákból álló konzultatív testületet is - írta a Kúria. (Népszava, 2018. szeptember 21., 5. oldal)


Komoly változások az adókikerülés ellen
A nemzeti jogba az év végéig átültetendő adókikerülés elleni direktíva (ATAD) számos, a hazai vállalkozásokat is érintő módosítást tartalmaz, amelyek közül a legjelentősebb a kamatlevonhatósági szabályok változása – hívta fel a figyelmet a Deloitte. Az Európai Bizottság által kidolgozott kamatlevonhatósági korlát az EBITDA-hoz – adó- és kamatfizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti eredmény – köti a levonható kamat mértékét. Amennyiben az ATAD szabályait változatlan formában ültetik át a nemzeti jogba, a magyar társaságok 2019. január 1-jétől csak EBITDA-juk harminc százalékáig érvényesíthetik adózási szempontból az elszámolt kamatráfordításokat. (Magyar Hírlap, 2018. szeptember 21., 11. oldal)




Kultúra




Ma van a magyar dráma napja
Ma van a magyar dráma napja, ebből az alkalomból a színházak magyar szerzők műveivel, nyílt próbával, díjátadóval és rendhagyó programokkal várják a közönséget. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg ezen a napon, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar drámairodalom értékeire és új művek születését ösztönözzék. A budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban díjátadóval ünnepelnek: péntek délután adják át a drámaírók számára alapított Szép Ernő-díjakat. Az elismerést ebben az évben Tasnádi István, Hajdu Szabolcs és Závada Péter veheti át. A magyar dráma napjára Magyarországon és a határon túl is több színház készül ünnepi programmal. A Nemzeti Színházban pénteken tartják Székely János Caligula helytartója című darabjának budapesti bemutatóját; a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház közös produkcióját Szász János rendezésében láthatja a közönség. Szombaton a Nemzeti Színház nyílt nappal várja a látogatókat, gyermekeknek szóló programokkal, kulisszajárással, nyílt próbákkal, kiállítással és koncerttel várják az érdeklődőket. Az Átrium programján a magyar dráma napján Pintér Béla Újabb drámák című kötetének bemutatója szerepel. Az este folyamán Pintér Béla író-rendező-színész a kötetben szereplő drámákról és keletkezésükről beszél, a nézők kérdéseire válaszol, majd dedikálja két kötetét. A Vígszínház a Pesti Színházban ünnepli a magyar drámát szeptember 21-én: Vecsei H. Miklós Mondjad, Atikám! című József Attila-estjét játsszák. (webradio.hu, 2018. szeptember 21., 05:45)






]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1056690