<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Sat, 23 Jun 2018 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>


2018. június 23.



Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Június 23.: Zoltán



Forint árfolyam június 22-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Belpolitika




Toroczkai pártot szeretne alapítani
- Nem számolgatom, hányan jönnek. Ha kellőképpen lelkesek lesznek, akkor megalakítjuk a pártot - nyilatkozta a Népszavának a Jobbikból kizárt Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere. Közlése szerint minden jel arra mutat, hogy létrehozzák a pártot. - Politikai dagonya helyett pozitív jövőképet fogunk adni a hazánk népének - ezzel csábítja Ásotthalomra a Jobbikból kiábrándult szimpatizánsait Toroczkai. Az általa életre hívott Mi Hazánk Mozgalom szombaton délután tartja zászlóbontó gyűlését a településen. A lap kérdésére, hogy ki dönt a pártalapításról, Toroczkai elmondta: a mozgalomnak van egy alapító testülete, ebben több, a Jobbikot elhagyó regionális igazgató, valamint Dúró Dóra és Novák Előd is helyet kap. A helyszíni tapasztalatok alapján ez a testület dönt a párttá alakulásról. Toroczkai állítja, hogy az eddigi kilépések csak a jéghegy csúcsát jelentik. A legtöbben szerinte várakozó állásponton vannak, attól teszik függővé, maradnak-e a Jobbikban, hogy mi történik Ásotthalmon. Toroczkai László arra számít, ha bejelentik a pártalapítást, akkor a Jobbik aktív tagságának jelentős része csatlakozni fog hozzájuk. (Népszava, 2018. június 23., 3. oldal)




Egészségügy




Nettó 1,2 millió az orvosok vágya
Óriási üzlet van a magánegészségügyben. Már csaknem minden tizedik orvos kizárólag a magánszférában dolgozik - derült ki Rékassy Balázs egészségügyi-szakközgazdász kutatásából, amit az IME szakmai folyóirat konferenciáján ismertetett. A tavalyi volt az első olyan év, amikor több orvos választotta a hazai magánszektort, mint a külföldi klinikákat. A hazai doktorok valamivel több mint negyedének van kizárólag állami munkahelye, a nagy többség a fizetős szektorban vállalt munkája mellett is megtartja állását az állami intézményekben. Főleg a biztonságérzet miatt, illetve azért maradnak még a közfinanszírozott szektorban, mert bizonyos szakterületeket csak ott gyakorolhatnak. A doktorok kilenc százaléka viszont már soha nem dolgozik a közszférában. A magánellátást a kevesebb beteg, a jobb gyógyítási körülmények és a magasabb jövedelem teszi számukra vonzóvá. Míg az állami egészségügyben egyetlen óra alatt § több mint három beteget kell ellátnia, és ezért az intézmény 7200 forintot kap, addig a magánrendelőben ez alatt az idő alatt két páciens negyvenezer forint bevételt hoz a tulajdonosnak. (Népszava, 2018. június 23., 4. oldal)


Jóval hatékonyabb a korábbinál az új oltóanyag a méhnyakrák ellen
A következő tanévtől a legújabb, kilenckomponensű HPV- (humán papillomavírus) vakcina lesz ingyenesen és önkéntesen elérhető a hetedik osztályos lányok számára, ami a méhnyakrákkal szemben az egyik leghatékonyabb megelőzési eszköz. A méhnyakrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatok közé tartozik a nők körében Magyarországon: évente majdnem ezer nőnél diagnosztizálják, és az érintettek csaknem fele életét veszti a megbetegedés miatt. Dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos elmondta: ugyan a HPV több mint száz altípusa közül számos törzs alacsony rákkeltő hatással bír, a 15-25 éves korosztályban diagnosztizált fertőzések 70 százalékát magas kockázatú kategóriába tartozó HPV-típusok okozzák. - Ezek a vírustörzsek nemcsak a méhnyakrák, de a szeméremtesti és a hüvelyrák kialakulásában is szerepet játszanak - fejtette ki a szakember. Ezért is tette térítésmentesen elérhetővé a kormány 2014-től kezdve a HPV elleni oltást, amelyet eddig több mint százezer kamaszlány kapott meg az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint. (Magyar Idők, 2018. június 23., 4. oldal)




Oktatás




Orbán kezében a CEU sorsa
Szombaton és vasárnap ülésezik Budapesten a CEU legfőbb döntéshozó testülete, a Board of Trustees. Bár a magyarra leginkább kuratóriumként fordítható, húsztagú testület napirendjén elvileg a „szokásos”, a tanév lezárásával kapcsolatos kérdések szerepelnek, a hvg.hu egyetemi forrásai szerint megkerülhetetlen, hogy az intézmény jövőjéről, az esetleges Budapestről elköltözéséről is tárgyaljanak. A tanácskozáson meg nem erősített információk szerint várhatóan az alapító, Soros György is részt vesz, a két éve a kormány főellenségének számító magyar származású üzletember érkezését azonban – érthető okokból – nem verték nagy dobra. A CEU magyarországi jövője több mint egy éve, a felsőoktatási törvény 2017 tavaszi módosítása óta bizonytalan, ami az intézménynek rengeteget árt, hisz nem tudja, meghirdesse-e, elindíthatja-e a következő tanévet Budapesten, emiatt nemcsak potenciális hallgatókat, hanem oktatókat is veszítenek. "Nem tudunk új embereket felvenni. Kezdünk elvérezni. Nem vághatunk neki még egy tanévnek ilyen bizonytalanságban." – magyarázta a Washington Postnak május elején Michael Ignatieff, az egyetem rektora, hozzátéve egyúttal, hogy ha nyárig nincs megállapodás, a CEU-nak Bécsbe kell költöznie (márciusban derült ki, hogy az intézmény az osztrák fővárosban is kampuszt létesít). A rektor néhány napja a Radio Canadának adott interjúban ezt némileg már finomította: „Megvárjuk a kormány döntéseit. A következő néhány hónapban dönteni fognak” – ami arra utal, hogy az alapítók most hétvégén még nem a költözésről döntenek, legfeljebb a szóba jöhető forgatókönyveket tárgyalják meg. (hvg.hu, 2018. június. 23., 07:00)




Külpolitika




Nem csorbulhatnak a kárpátaljaiak jogai
A jó magyar-ukrán kapcsolatokban vagyunk érdekeltek, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség jogai semmilyen formában se csorbulhassanak - jelentette ki tegnap Szijjártó Péter az Ungvárhoz közeli Alsósziatinán. A külgazdasági és külügyminiszter ezt megelőzően Kásler Miklóssal, az emberi erőforrások miniszterével együtt, a kárpátaljai magyarság, vezetőinek részvételével folytatott megbeszélést Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel és Lilija Hrinevics oktatási tárcavezetővel az új ukrán oktatási törvény kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvi cikkelyéről. (Magyar Idők, 2018. június 23., 7. oldal)




Hazai gazdaság




Közgazdász: kiegyenlítődés tapasztalható a béreknél
Csath Magdolna közgazdász szerint némi kiegyenlítődést tapasztaltak a béreknél: csökkent a különbség a legkisebb és a legnagyobb keresetűek fizetése között. A szakértő elmondta, a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a korábban 3,5-szeres különbség a legmagasabb és legalacsonyabb fizetés között csökkent, most háromszor többet keresnek a pénzügyi szférában dolgozók, mint a vendéglátásból élők. Jelezte, hogy korábban a legalacsonyabb keresetűek a humán területen dolgozók voltak. Ezek az adatok azt jelentik, hogy megindult a bérnövekedés az alsóbb szférákban is - tette hozzá. Közölte, a közszférában nagyobb volt a bérnövekedés, mint a versenyszférában, emiatt csökkentek a különbségek, és az átlagfizetések között sincs már akkora különbség, mint korábban. Csath Magdolna megjegyezte, hogy a fizikai és szellemi munkások fizetése között is csökkent a különbség, mert a jó szakmunkás hiánycikk Magyarországon, ezért nekik többet hajlandó fizetni a versenyszféra. (m1 – Ma Reggel, 2018. június 23., 08:17)


A növekedés egyik fontos pillére a kiskereskedelem
A kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvéthatás miatt – 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette be második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második becslésben mind a nyers, mind a kiigazított adat 0,1 százalékponttal magasabb az első becslésben közöltnél. A kormány adócsökkentésekre és béremelésekre összpontosított gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy a hazai kiskereskedelemben a 2010-es átlaghoz képest majdnem harmincszázalékos volt a forgalomnövekedés – tudatta a Magyar Hírlappal az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Mindhárom árucsoport esetében növekedést regisztráltak áprilisban. Így az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma 2,3 százalékkal, az üzemanyag-értékesítésé pedig 8,6 százalékkal bővült ebben a hónapban. Jelentős mértékű, 9,7 százalékos emelkedést mutatott a nem élelmiszer-kiskereskedelem. Az év első négy hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene 6,9 százalékkal emelkedett. (Magyar Hírlap, 2018. június 23., 10. oldal)




Pénzügy




Nem csökkenti a hitelezést a jegybanki szigorítás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn jelentette be, hogy októbertől a jövedelem mértékéhez képest kisebb arányban engedi meg az eladósodást a rövidebb kamatperiódusú jelzáloghiteleknél, elkerülendő a túlzott tartozásokat. A Bankráció.hu szerint a lépéssel a legalább 10 évig fix törlesztőrészietet garantáló konstrukciók kaphatnak igazán nagy lendületet. - A többség már eddig is a több mint egy évig fix törlesztőrészletű lakáshiteleket választotta, de ezek között sok volt az olyan, amelyik 10 évnél rövidebb ideig nyújtott rögzített törlesztést - mutatott rá Trencsán Erika, a portál szakértője. Elemzésükben a jegybanki szigorítást bemutató példa azt vette alapul, hogy a 20 éves futamidejű, 10 millió forintos, legalább 10 évig fix törlesztőrészletű kölcsönök közül a legolcsóbbak jelenleg 4,5 százalék körüli teljés hiteldíj-mutatóval (thm) és havonta 63-64 ezer forintos törlesztővel érhetők el. A havi 220 ezer forintos nettó átlagfizetés június közepén érvényes banki ajánlatok alapján 16-17 millió forintos, legalább 10 évig fix törlesztőrészletű lakáshitel felvételére is elég lehet, 20 éves futamidőt feltételezve. Ugyanez a fizetés a legfeljebb öt évre fixált törlesztésű lakáshitel esetében az októbertől érvényes 25 százalékos jövedelmi korlátot figyelembe véve viszont már csak 10 millió forintos hitelösszegre lenne elegendő. (Magyar Idők, 2018. június 23., 13. oldal)




Kultúra




Ma van a Múzeumok éjszakája
Ma van a Múzeumok éjszakája, amelyen országszerte 400 intézmény csaknem kétezer programja közül válogathatnak az érdeklődők. Tizenhatodik alkalommal rendezik meg országszerte az idei eseményt, amely a családok évéhez kapcsolódva az Ami összeköt: család és kultúra mottót viseli. A rendezvény idei fővárosa Pécs, ahol tizenkét helyszínen mintegy száz programra várják a látogatókat. Sok más mellett az érdeklődők interaktív, élményközpontú módszerekkel ismerhetik meg a Zsolnay, a Vasarely, az orgonaépítő Angster és a pezsgőgyárat alapító Littke család történetét is. Szegeden több más mellett papucsszépségversenyt is rendeznek, míg a Móra-múzeumban a széles nyilvánosság előtt eddig ismeretlen Munkácsy-festményt mutatnak be. Az esemény szolnoki programjában tárlatvezetések, csillagles, alkonyi vártúra, kézműves foglalkozások és koncertek is szerepelnek. Székesfehérváron városszerte családi foglalkozások, koncertek és tárlatvezetések várják az érdeklődőket, a Nemzeti Emlékhely-Középkori Romkert egész napos rendezvényei a Családok éve jegyében a nagy magyar uralkodócsaládokra koncentrálnak. (webradio.hu, 2018. június 23., 06:01)








]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1054065